A tanár válaszol...

Nyílt kérdések arról, ami bennünket,  SZÜLŐKET érdekel…
 

1./ Milyen gyereket vesznek fel a Waldorf iskolába? Igaz, hogy csak olyan gyerekek kerülhetnek be az ilyen iskolákba, akik valamilyen művészeti ágban kiemelkedően tehetségesek? 
 
A Waldorf iskolák alapvetően minden gyermek számára nyitva állnak. Semmilyen válogatást nem tartunk etikusnak, az első osztályba való bekerülés egyetlen feltétele az iskolaérettség. A felvételt nem befolyásolja sem vallási, sem nemzeti, sem társadalmi hovatartozás. Magasabb évfolyamba jelentkezés esetén az osztálytanító vagy  osztálykísérő (az „osztályfőnök”) ugyanakkor megvizsgálja azt - kizárólag pedagógiai szempontok alapján - , hogy az új tanuló milyen eséllyel tud majd beilleszkedni a meglévő osztályközösségbe.  
 
 
2. Igaz-e, hogy rengeteg a gyógypedagógiai eset illetve a nehezen kezelhető gyerek a Waldorf  közösségekben?
 
Igaz, hogy mi képesek vagyunk kezelni a nehezebb eseteket is. Vannak módszereink, melyek segítségével a magatartászavarokkal küzdő gyermekeket is be tudjuk illeszteni az iskolai közösségbe.  Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ne egy mesterségesen idealizált környezetben nőjenek fel, ahol a körülöttük levők ugyanolyan képességekkel, érdeklődéssel rendelkezzenek, mint saját maguk, hanem legyen lehetőségük találkozni, alkalmazkodni, elfogadni a tőlük merőben más igényekkel és lehetőségekkel rendelkező társaikat, hiszen majd felnőttként a társadalomba kilépve ugyanezzel találják szembe magukat. Ha így nőhetnek fel, megtanulják ezt a helyzetet kezelni, tolerálni, megfelelően fejlődik szociális érzékenységük.

 
3. Hogyan  lehet tankönyvek nélkül tanítani, tanulni?
 
Úgy, hogy a diákok maguk készítik el a tankönyveiket, az úgynevezett epocha füzetet. Nagyon jól tudjuk, hogy minél több érzékszerven keresztül érkezik hozzánk az információ, annál többre emlékezünk. A tanulók meghallgatják az élőszóval átadott új tananyagot, amit lejegyzetelnek, művészien ábrázolnak, közösen megfogalmaznak, esetleg eljátszanak. Úgy kell figyelniük és a füzetüket olyan részletességgel elkészíteniük, hogy az alkalmas legyen a tanulásra, mintha tankönyv lenne. Ezt a füzetet saját maga írja és illusztrálja, a saját ízlésére formálja - könnyen belátható, hogy ez sokkal érdekesebb, izgalmasabb folyamat és feladat, mint egy fekete-fehér írott szöveg bemagolása. Ez nem csak a tanulónak, de a tanárnak is kihívás, hiszen napról napra kell összeállítani és átadnia a kívánt ismeretanyagot. Előnye, hogy minden pillanatban rugalmasan változtatható az adott osztályközösség képességeihez, az egyéni érdeklődéshez és igényekhez is.
 
 
4. Valóban nincs osztályzás és buktatás? Mi motiválja akkor a gyerekeket?
 
A Waldorf iskolák lemondanak az osztályozásról, de természetesen az értékelésről és az állandó visszajelzésről nem. A diákok  felkészülését folyamatosan ellenőrizzük, számon kérjük. Dolgozatokat, úgynevezett epocha zárókat itt is kell írni, amiben számot adnak az elsajátított tananyag mélységéről. De nem elégszünk meg a száraz számjegyekkel, hanem egyéni értékelést fogalmazunk meg. A bizonyítványban részletesen kitérünk a tanulók személyiségének fejlődősére és tanulmányi haladására is. Nem az a lényeg, hogy a tanulási folyamat egy adott pontján lezárjuk a tudás fokát egy jeggyel, hanem hogy az elsajátítási folyamat végén világos kép alakuljon ki benne a hallottakról, azt el tudja helyezni a már meglévő ismeretei közé. Nem a tudás foka, hanem a lemért fejlődés összképe a mérvadó.
A buktatásnak azért nincs értelme, mert a Waldorf pedagógia messzemenően a mit? mikor ? hogyan? elvére épít, a tanulók mindenkori fejlődési szakaszaihoz igazodik és a gyakorlatban is életközeliségre törekszik. Teljesen fölösleges lenne még egyszer ugyanazon a folyamaton, ugyanazokon a feladatokon  végigmenni. Ha egyes diákok teljesítménye elmarad a többiekétől vagy az elvárhatótól, attól még ugyanabban a közösségben maradnak, ami biztonságot ad a gyermeknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy később ezeket a lemaradásokat behozzák, sőt van, hogy egyes területeken élre törnek.
Mivel hozzászoktak, hogy nem külső kényszer miatt kell készülni, tanulni, teljesíteni, hanem jól szerepelni önmagáért is értékes és jó érzés, belső szükségletté válik a készülés. Megszületik bennük az egészséges érdeklődés a világ iránt és a belső erő, amivel képesek a napi rutint elvégezni anélkül, hogy ezért különösebb dicsőség vagy elmarasztalás járna.
A fejlődés alapja nem a teljesítménykényszer hanem az egészséges belső hajtóerő, ami maga a motiváció.
 
 
5. A Waldorf pedagógia nemcsak hitegetés, mely túl szépnek mutatja a világot? Megbirkóznak a diákok a hideg valósággal, ami a nagybetűs életben fogadja őket?
 
Németországban és Angliában, ahol több mint 80 éve működnek Waldorf iskolák, a gyakorlat azt mutatja, hogy sikeresek a továbbtanulásban, és a legkülönbözőbb szakmákban helyezkednek el. Ennél is lényegesebb, hogy a külföldi felmérések szerint nincs köztük munkanélküli. Egyes felsőoktatási intézmények kifejezetten nagyra becsülik a Waldorfos diákokat, hiszen egy olyan intézményben, ahol a kisgyermek kortól kezdve nem csak az intellektuális képességeket veszi igénybe, kifejlődnek olyan kulcsfontosságú minőségek, mint pl. a csoportmunkára való készség, a kreativitás, a folyamatokban való gyakorlati gondolkodás képessége, magas fokú érzelmi intelligencia és szociális érzékenység.. Ezek a tulajdonságok pozitívan befolyásolják az életben való helytállás, megfelelés, de az önálló döntésképesség kialakulását is.
 
 
6. Hogyhogy 8 évig ugyanaz a tanár a gyerekek osztálytanítója?
 
A gyermekek olyan közösségben bontakozhatnak ki egészségesen a legteljesebb mértékben, amelyet ritmus és állandóság határoz meg. Hogy ebben megbízható támasz legyen számukra egy felnőtt, aki végigkíséri őket, ideálisnak tartjuk, ha ebben az iskolai 8 évben az osztálytanítójuk tanítja a lehető legtöbb tantárgyat. Eközben alaposan megismeri tanítványai individuális képességeit, és erősségeikre építve korrigálhatja gyengeségeiket.
  
 
7. Hogy képes minden tantárgyat megfelelő színvonalon, szakképzetten tanítani egy tanár?
 
Tanáraink állami tanító illetve tanárképző diplomákkal, posztgraduális képzésekkel rendelkeznek, emellett elvégzik a solymári vagy budapesti Waldorf tanártovábbképző tanfolyamot is. E képzés keretében megtanulják, hogyan kell az epochák tananyagát úgy összeállítani, hogy a Waldorf pedagógia alapelveinek megfeleljen az oktatás színvonala, és a diákok az életkoruknak megfelelő tudásszint birtokába kerüljenek.

 
8. Igaz, hogy a Waldorf  iskolákban a gyerekeknek mindent szabad?
 
Ez a tévhit onnan ered, hogy Waldorf iskolákat külföldön szabad iskoláknak is szokták nevezni. Ezen kívül az a filozófiai háttér, ami a pedagógia alapja, „a szabadság filozófiájaként” került be a köztudatba. A gondolat lényege, hogy minden szellemi irányzatnak függetlennek kell lennie az adott kor társadalmi, politikai,gazdasági folyamataitól, elvárásaitól. A nevelői szabadságot is hangsúlyozza: nem kívülről megállapított követelményeket, önkényesen meghatározott programokat kell a gyermekekbe táplálni, hanem az élet és az azt tükröző gyermeki természet leírásán alapuló fejlődési törvényszerűségeket kell figyelembe venni.
A Waldorf tanárnak a nevelés művészévé kell válnia. Az alsó tagozaton egy szeretetteljes,  tekintélyen alapuló viszony jellemzi a diák-tanár kapcsolatot. Később a tanulóknak meg kell tapasztalniuk a szigorú határokat, majd a kiemelkedő szaktudás elismerésére alapozva, a felnövekvő gyermekek fejlődésével együtt változtatva a kapcsolatot, tanár és diák eljutnak egymás megismeréséig, tiszteletéig.


9. Tudjuk, hogy a Waldorf- iskolákban az osztálytanítók tanítják az összes tantárgyat, nagy kérdés, hogyan képes minden tantárgyat megfelelő színvonalon, szakképzetten tanítani egy pedagógus?

- Az OSZTÁLYTANÍTÓ 1-8.osztályban tanítja az összes közismereti tantárgyat a saját osztályában reggel nyolc és tíz óra közötti időszakban, egy tantárgyat három vagy négy héten keresztül- ezt a  tanítási formát ’ epochális oktatásnak’ hívjuk.  A további szakórákat – játék-mozgás (testnevelés), idegen nyelvek, ének zene, euritmia, kézművesség – a megfelelő végzettséggel rendelkező tanárok tanítják. Elsődleges szempont, hogy az alacsonyabb osztályfokozatokon minél több tantárgyat az osztálytanító tanítson. Hetedik osztálytól az is előfordulhat, hogy a gimnáziumi tanárok tanítanak egy-egy tantárgyat vagy epochát. A gimnáziumban az OSZTÁLYKÍSÉRŐ ellátja az osztályfőnöki teendőket, szervezi az osztálya életét, a korosztálynak leginkább megfelelő programokat, és minden osztályfokozaton a szakirányú végzettségének megfelelő tantárgyat tanítja, felkészít az érettségire.
Minden Waldorf-iskolában tanító tanárnak van állami pedagógiai végzettsége és Waldorf-tanári diplomája. A Waldorf-tanári képzés nappali vagy posztgraduális formában elérhető, ahol a tanárok felkészülnek a Waldorf-
iskolában való tanítás különleges feladataira.



10. Fizetős a Waldorf-iskola?

- A Waldorf-iskolák szabad és független iskolák, önálló gazdálkodásúak, általában egyesületi vagy alapítványi fenntartásúak, önkormányzati támogatásban nem részesülnek. Bár az oktatási törvény tartalmazza a szabad iskolaválasztás jogát, de az állami hozzájárulások nem fedezik a teljes működési költséget, főleg manapság, mikor a lehívható normatívát az elmúlt négy évben 60%-kal csökkentették. Ezért a Waldorf-iskolák a legjobb gazdálkodás mellett is rá vannak utalva a szülői adományokra. Miután a szülők beszélgetések keretében megismerték az iskola gazdasági helyzetét, tájékoztatást kaptak az aktuális tanév költségvetéséről, az egy családra háruló anyagi kötelezettség nagyságáról, maguk állapítják meg hozzájárulásuk összegét úgy, hogy egyfelől az iskola működésének szükségleteit, másfelől saját anyagi lehetőségeiket is figyelembe veszik. Így kialakul egy olyan közösség, melynek minden tagja egyenlő mértékben, a saját tehetősségének függvényében támogatja gyermeke oktatását, ezzel az intézmény stabil működtetését, felelősséget vállalva és hordozva az iskola további fennmaradásáért, fejlődéséért, további sorsa alakulásáért. Alapelv: egyetlen gyermeket sem utasítunk el anyagi okok miatt!


11. Van-e valami visszajelzés arról, hogy mi lesz később a Waldorf-iskolába járt diákokkal, hogyan válnak be a nagybetűs életben?

- Sajnos magyarországi statiszkikák még nem készültek, hiszen még csak most kerültek ki az első egyetemet végzett tanulók a felnőtt világba. Két társadalom kutató, Dirk Randoll ( Hochschule in freier Trägerschaft, Alfter) kollégájával Heiner Barz-cal (Düsseldorfi egyetem) ebben a témakörben az elmúlt ötven évről mérleget vont. A két professzor három korosztály több, mint ezer végzős diákját kérdezte meg írásban, két tucattal hoszú interjút készített és hat csoporttal megbeszéléseket folytatott. Az eredményeket egy csaknem 400 oldalas átfogó tanulmányban tették közzé.
Randoll és Barz megállapították, hogy az egykori Waldorf-tanulók közül átlagon felül sok lett a tanár és tanárnő, de mérnök , orvos és gyógyszerész is. A tévhitekkel, vagy elképzelésekkel ellentétben művész csak 5%-uk lett, ami mindazonáltal ötször olyan sok, mint a lakosság átlagában, de itt is csak minden századik tanulóból válik gyakorló művész. a társadalmi foglalkozásokban a Waldorf-végzősök száma körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el. Mindazonáltal érdekes, hogy csak 2.4 százalékuk szentelte magát felnőttként valamiféle Waldorf-pedagógiához köthető foglalkozásnak (euritmista, Waldorf-tanár).
A volt diákokat megkérdezve az iskolájukban folyó tanítás megítéléséről, a megkérdezettek egészen különbözőképpen válaszoltak. A többség pozitívan értékelte, hogy az iskola KREATIVITÁSSAL, ÖNTUDATOSSÁGGAL, TÁRSADALMI KOMPETENCIÁVAL és a KONFLIKTUSOK KEZELÉSÉNEK KÉPESSÉGÉVEL bocsátotta őket útnak. Másfelől sokan megemlítették, hogy mindenek előtt főleg a természettudományokban többet tanultak volna ha magasabbak lettek volna a követelmények. Az a kérdés, hogy a tanulót osztályzat nélkül is eredményesen értékelik-e, a tanulmány állítása szerint, átgondolandó a felső tagozaton ( pótlásszükséglet megemlítve).
Dícsérték viszont a különböző vallási irányzatokkal és a spiritualitással szemben tanúsított nyitottságot.
Az iskolát elhagyók többségében nagyon keménynek érzik am váltást a Waldorf-világból egy másikba, de végül aztán a legtöbben mindenesetre nagyon jól eligazodnak és megtalálják a helyüket a világban.
MINDEN MÁSODIK MEGKÉRDEZETT GYERMEKEIT WALDORF-ISKOLÁBA JÁRATTA.
A felmérés szerint a Waldorf-tanulók átlagon felüli műveltségű családokból érkeznek. Az iskolaválasztásnál a szülők többnyire pedagógiai okokat említenek, illetve az állami iskolai oktatással szembeni elégedetlenségüket nevezik meg.

forrás: H.Barz, D.Randoll: Absolventen von Waldorfschulen. VS Verlag, Wiesbaden, 2007


További kérdésekre szeretne választ kapni?
Tegye fel Ön is kérdését!

info@forraswaldorf.hu

netsol.hu